Versenyképesség és nemzetköziesedés a magyar kisvállalatok körében a 2010-es években
Letölthető pdf
A világgazdasági válság tépázta magyar gazdaság új növekedési pályára állításá nak az útját sokan az export felfuttatásában, tágabban értelmezve pedig vállalataink fokozódó nemzetköziesedésében látják. A kormányzat mindmáig csak tervezetben meg jelent, új külgazdasági stratégiája részeként ambiciózus célokat fogalmazott meg, többek között az exportképes cégek számának meghatszorozását. Ez a cikk egy
2013-ban befejeződött 799 fős kisvállalati felmérés adatait felhasználva elemzi a magyar kisvállalatok nemzetköziesedési tendenciáit a versenyképesség függvényé ben. Meglátásunk szerint a vállalatok versenyképességét alkotó tíz pillér egymással szoros kapcsolatban áll, az egyes pillérek összehangolása fontosabb, mint hogy az egyik pillér esetében kiugró értéket érjünk el. A nemzetköziesedést így nem csupán önmagában, hanem a versenyképességet alkotó másik kilenc pillérrel összhangban vizsgáljuk. A magyar kisvállalatok nemzetköziesedését, exportpotenciálját a klasz terelemzés segítségével kialakított nyolc csoport összehasonlító elemzésével érté keltük. Előzetes elképzeléseinknek meg felelően a nemzetközileg legaktívabb cégek csoportja egyben a legversenyképesebbnek is bizonyult. Azonban számos olyan, alacsony versenyképességű céget találtunk, amelyek – bármelyik nemzetköziesedési elmélet állításainak ellenére – tényleges exporttevékenységet folytatnak. Annak el lenére, hogy a magyar gazdaságban jelenleg is több ezer exportáló és exportképes kisvállalatot találtunk, az exportáló cégek számának rövid időn belüli drasztikus növekedését nem tartjuk valószínűnek.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F 23, L 25.
