A magyar EU-csatlakozás agrárkereskedelmi mérlege
Letölthető pdf
A cikk a 10 éves magyar európai uniós tagság agrárkereskedelmi hatását vizs- gálja a leg frissebb statisztikai adatok tükrében. 2003 és 2013 között Magyarország külkereskedelmének agrárorientációja, illetve az agrárszektor exportorientáltsága megerősödött. Magyarország agrárkereskedelme az EU tagállamaival dinamikusan bővült, az exportexpanziót azonban növekvő importpenetráció kísérte. Mivel mind az agrárexport, mind az agrárimport értéke több mint háromszorosára emelkedett,
2013-ra az EU-27 vált a magyar agrárexport leg főbb piacává (83 százalékos rész- aránnyal) és a magyar agrárimport leg főbb beszerzési forrásává (91 százalékos ré- szesedéssel). Az EU-27-be irányuló magyar agrárexport árustruktúráját 10 év után is a nyerstermék-dominancia jellemzi, ami az exporttermékek elégtelen verseny- képességére és a magyar élelmiszeripar visszaesésére vezethető vissza. Az import árustruktúrája diverzifikáltabb, alapvetően feldolgozott termékekből áll. Az EU-27- en belül az új tagokkal sokkal dinamikusabban nőtt az agrárkereskedelem, mint a régiekkel, következésképpen napjainkra EU-s agrárkereskedelmünk közel 40 száza- léka az új EU-s, vagyis a régi CEFTA-tagokkal bonyolódik. A csatlakozást követő mérlegromlás után EU-s agrárkereskedelmünk egyenlege javult, 2012-re 2,7 milli- árd dolláros aktívumot mutatott.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F 14, F 15, Q 17.
