Államosítások: magyar fordulat vagy új európai irány?

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Voszka Éva
Lapszám: 
59. évfolyam 2015/11-12
Oldalszám: 
3–22. o.
JEL besorolás: 
H82, L32, P51
Kivonat: 

A 2008-as válságot követő időszak új jelensége sok fejlett országban a köztulajdon kiterjesztése. Hogyan értelmezhetjük a 2010 után felgyorsult magyarországi államosításokat: egy általánosabb trend részeként, vagy a csak nálunk jellemző, unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika egyik meg jelenési formájaként? A cikk egy folyamatban lévő kutatás alapján összegzi az európai állami tulajdon növelésének lényeges vonásait, és ebben a keretben helyezi el az elmúlt évek hazai döntéseinek sajátosságait. Bemutatja, hogy egy viszonylag alacsony bázison az állami vagyon növekedése az európai élvonalba tartozik. Az összehasonlítás mindegyik metszetében vannak másutt is jellemző vonások, azonban jelentős tartalmi eltérésekkel. A legnagyobb különbség, hogy a magyar államosítások nem a közvetlen, rövid távú válságkezelést szolgálták, hanem inkább a kapitalizmus formaváltásának egyik eszközét jelentették.∗

Journal of Economic Literature (JEL) kód: H 82, L32, P51.

 

 

English summary
Nationalizations: Hungarian speciality or a new European trend?
Synopsis: 

The expansion of public ownership after 2008 is a new phenomenon in many developed countries. How can we interpret the Hungarian nationalizations, having been accelerated form 2010 on: as part of a general trend, or as an element of the unique, „unorthodox” Hungarian economic policy? Based on an ongoing research, the paper summarizes the main characteristics of the European nationalizations, and analyses the Hungarian decisions against this background. It shows that starting form a relatively low level, the growth rate of state ownership put the country at the vanguard at European level. Comparing the goals, the sectors concerned, the methods  and  financing of  nationalizations  we  find similar  characteristics,  but also significant modifications. The main difference is that the expansion of public ownership in Hungary might be regarded as an element of changing the model of capitalism rather than a short-term crisis management tool.