Az Oroszországgal szembeni szankciók és Magyarország különutas politikája

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Czina Veronika
Lapszám: 
59. évfolyam 2015/11-12
Oldalszám: 
155–171. o.
JEL besorolás: 
F510, N4
Rovat: 
Jogi melléklet
Kivonat: 

Magyarország az elmúlt években sok szempontból különutas, tehát az Európai Unió fő stratégiai irányvonalaitól eltérő politikát folytatott az EU-ban. Igaz ez a magyar– orosz kapcsolatok alakulására is, amelyben a különutas viselkedés úgy nyilvánul meg, hogy Magyarország igen szorosra fűzte szálait Oroszországgal annak ellenére, hogy az EU gazdasági és politikai szankciókat is bevezetett keleti szomszédja ellen az ukrán válságban játszott szerepe miatt. A dolgozat Magyarország különutas politikáját vizsgálja Oroszországgal szembeni stratégiájára fókuszálva, amelyhez az elméleti keretet az EU alkotmányos alapelvei szolgáltatják, amelyek elvben kooperatív viselkedést várnak el a tagállamoktól az EU közös céljainak elérése érdekében. A dolgozat egyik végkövetkeztetése az, hogy az EU engedélyez bizonyos szintű eltérést fő politikai irányvonalaitól, ha a tagállamoknak megfelelő indokuk van erre. Azonban ha olyan elvek vagy célok forognak kockán, amelyek az unió közös érdekeit szolgálják, akkor az EU kész arra, hogy fellépjen, vagy legalább vizsgálatot indítson a tagállami eljárás ügyében. Ezen kívül a tanulmány amellett érvel, hogy a vizsgált alkotmányos alapelvek szabálykövető magatartást várnak el a tagállamoktól, amelyek betartatása, valamint a jogszerű és jogszerűtlen tagállami viselkedés közötti határvonal meghúzása az uniós jogrendszer feladata.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F510 – International Conflicts; Negotiations; Sanctions; N4– Government, War, Law, International Relations, and Regulation.

English summary
Sanctions against Russia and Hungary’s particularist policy
Synopsis: 

In the past years Hungary has conducted a particularist strategy in the European Union from several aspects, meaning that its main strategic priorities diverged from those of the European Union. This particularism manifested in the dynamics of the Hungarian-Russian relations, during which the two countries established a close relationship despite the fact that the EU imposed economic and political sanctions against its Eastern neighbor. This study examines Hungary’s particularist policy focusing on its strategy towards Russia. The theoretical framework for the analysis is provided by the EU’s constitutional principles, which expect a cooperative behaviour from the Member States with the purpose of attaining common EU goals. One of the main conclusions of the study is that the EU permits a certain divergence from its main policy lines, if the Member States have a good reason to do so. However, when common principles or goals are at stake, then the EU is ready to step up, or at least to investigate the case. Moreover, the article concludes that the examined constitutional principles expect a rule-abiding behaviour from the Member Stater, and it is the duty of EU law to enforce this behaviour, and also to provide the boundaries between legitimate and illegitimate Member State conduct.