Európai elektronikai munkamegosztás: válság utáni váltás?

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Sass Magdolna
Lapszám: 
59. évfolyam 2015/7–8
Oldalszám: 
29–64. o.
JEL besorolás: 
F21, L64, O14
Kivonat: 

Öt új EU-tagország: Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia a kétezres években egyre fontosabb szereplője lett az európai elektronikai ipari munkamegosztásnak. Az új kapacitásokat létrehozó és régi kapacitásokat ide telepítő multinacionális cégek helyi leányvállalatai a legfontosabb iparági szereplők. A válság különösen nagy mértékben sújtotta az elektronikai ipart, erőteljes nyomás nehezedett a vállalatokra versenyképességük növelése érdekében. A cikk azt vizsgálja, jelentkeztek-e a válság után új trendek és folyamatok az európai elektronikai termelés tagországok közötti megoszlásában. Bemutatja, hogy a válság alatt az öt vizsgált ország részesedése kissé nőtt az európai elektronikai ipari külföldi közvetlentőke-befektetésekből, a termelésből és kisebb mértékben a hozzáadott értékből is, és feltehetően enyhén csökkenteni tudták az importált inputokra való támaszkodásuk mértékét is. Ugyanakkor egyes régi EU-tagországok részesedésnövekedése ennél sokkal jelentősebb volt. Így egyik fő következtetésünk, hogy az európai elektronikai ipar szerkezetváltása folytatódott, sőt gyorsult a válság alatt, és valamelyest irányt is váltott, s immáron jóval inkább az egyes EU-tagországok egyéni versenyképességi előnyeit és hátrányait és eltérő elektronikai specializációikat tükrözi.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, L64, O14.

 

English summary
Electronics production in Europe: changes after the crisis?
Synopsis: 

Five new member states of the European Union: the Czech Republic, Estonia, Hungary, Poland and Slovakia have become more and more important players in the European electronics industry. The most important actors here are the local subsidiaries of multinationals, which created new capacities and relocated existing capacities there. The crisis hit hard the industry, and the companies were pressured to look for new ways to increase their competitiveness. The article analyses whether there are new trends in the industry after the crisis and changes in the distribution of labour among EU members. It is shown that the five analysed countries could increase their share in electronics FDI, production and to a smaller extent in value added and decrease slightly their reliance on imported inputs. At the same time, increases in the shares of certain “old” EU member countries were more significant. Thus one of the main conclusions is that the restructuring of European electronics continued or even accelerated during the crisis and took a slightly different direction, and now it reflects to an increasing extent the competitive advantages and disadvantages and differing specialisations of individual EU countries, while labour cost considerations may play a smaller role compared to the pre-crisis period.