Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Oldalszám: 
337. o.
JEL besorolás: 
Q18, D85, N54
Kivonat: 

Az Európai Unió döntéshozatalát mind ez idáig már számos nézőpontból elemezték. A társadalmi kapcsolati háló elemzésének módszereit azonban az EU jogalkotási folyamataiban, különösen az Európai Parlament vonatkozásában még csak korlátozottan alkalmazták. A cikk célja, hogy feltárja és bemutassa az Európai Parlament képviselői közötti kapcsolatokat a Közös Agrárpolitika 2013-as reformja jogszabályainak kidolgozása során. Az EP-képviselők által alkotott hálózatot az EP képviselőcsoportjai, valamint az EU tagállamai által alkotott hálózatként elemzi a szerző. A kutatás újszerűsége abban rejlik, hogy összekapcsolja a hálózatelemzést az EP jogszabályi módosító javaslatainak vizsgálatával. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy az EU-15, valamint a nettó befizető tagállamok egyrészt aktívabbak, másrészt egymással gyakrabban alakítanak ki kapcsolatot a hálózatban. Emellett az egymással szorosabb gazdasági kapcsolatban lévő tagállamok is gyakrabban működnek együtt a jogalkotási folyamatban. Ami az EP képviselőcsoportjait illeti, az Európai Néppárt frakciója a legaktívabb a hálózatban, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja játssza a leg jelentősebb szerepet az egyes frakciók közötti közvetítőként.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q18, D85, N54.

English summary
Political networks in the European Parliament Network analysis of the 2013 reform of the Common Agricultural Policy
Synopsis: 

EU-level decision-making has already been analysed from a number of point of views. Nevertheless, social network analysis in the context of the EU’s legislative procedures, particularly in the European Parliament is still limited. The objective of this paper is to analyse the relationships of the Members of the European Parliament during the elaboration of the legislative instruments of the 2013 Common Agricultural Policy reform. Interpersonal networks of EP members have been transformed into networks of EP groups as well as EU Member States. The novelty of this research is the combination of network analysis with the analysis of the legislative amendments of the EP. The results of the analysis show that EU-15 as well as net contributor Member States are more active and cluster together more frequently in the network. Also, Member States with higher economic dependency act together more frequently in the legislative process. Regarding the EP Groups, the most active one is the European People’s Party, while the European Conservatives and Reformists Group play the most important role as intermediary in the network.