A horizontális kartellek magyar bírósági gyakorlatának rövid áttekintése
Letölthető pdf
A rendszerváltást követően kialakult versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal kartellt megállapító határozatát a bíróság – mint bármely hatósági döntést – közigazgatási perben felülvizsgálhatja és meg is változtathatja. Az azóta eltelt negyed évszázad alatt már értékelésre alkalmas mennyiségű bírói ítélet született, amelyekből a jelen tanulmány a horizontális kartellekre vonatkozóakat tekinti röviden át, tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-ában szereplő elkövetési magatartások mentén rendszerezve. A bírósági ítéletekből kitűnik, hogy a magyar gyakorlatban a horizontális versenykorlátozást tipikusan az olyan termékek és szolgáltatások piacán lehet kifejteni, ahol a piac jellegéből adódóan az áron kívül más megkülönböztető tényező nem létezik, vagyis ahol az ár a verseny központi eleme. A feltárt, sok esetben a piac jellemzőinek függvényében ágazati párhuzamos magatartásként is értékelhető jogsértések döntő hányadát az árrögzítés teszi ki, azonban a konkrét érintett piac és piaci szereplők függvényében más elkövetési alakzatokkal is vegyülhet. Az ár mellett jelentősége lehet annak is, hogy a piacon hány szereplő van jelen, ezért azok a piacok veszélyeztetettebbek, ahol kicsi a veszélye annak, hogy a fogyasztók a kartellezés következtében más versenytárshoz tudnak fordulni, ezt mutatja, hogy jelentős számú eset foglalkozik az oligopol piacokra jellemző pályázatokon összejátszás kérdéseivel.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K21; K49.
