Megszorítók és keynesiánusok

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
A válságkezelés fiskális tanulságai az OECD-ben, 2008–2015
Magas István
Lapszám: 
60. évfolyam 2016/11-12
Oldalszám: 
3–24. o.
JEL besorolás: 
E61, E65, G01
Kivonat: 

Vajon mennyire nevezhető keynesiánusnak vagy éppen megszorítónak (austerity-like) a fejlett országokban a 2006–2013 közötti időszakban alkalmazott költségvetési politika, ha a fiskális szigorítás GDP-hez viszonyított arányát vizsgáljuk? A magyar költségvetési kiigazítás mértékének hasonló vizsgálatából milyen következtetést lehet levonni? Azt, hogy a kiigazítás vajon keynesi ihletésű (típusú), vagy inkább megszorítást mutató beavatkozásnak minősül-e, ebben a tanulmányban annak alapján minősítettük, hogy a vizsgált időszakban az úgynevezett strukturálisan kiigazított mérlegtöbblet (az előjellel ellátott egyenleg) a GDP hány százalékát érintette és milyen végső előjellel. Ennek függvényében beszélünk ugyanis a válság utáni időszakban megszorító vagy szűkítő, illetve lazító vagy bővítő fiskális politikákról, ahhoz képest, ami előtte volt jellemző. Az OECD-országok mezőnyét tekintve háromtípusú fiskális alkalmazkodást azonosítunk: állami keresletbővítő; semleges; állami keresletszűkítő – azaz megszorító – jellegűt.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E61, E65, G01

English summary
Austerities and Keynesians
Fiscal Lessons of the Crisis Management in the OECD-countries, 2008–2015
Synopsis: 

In the crisis from 2006–2013 period, to what extent can one speak about austere or Keynesian-type fiscal policies in the OECD countries? To determine whether the policies in question were austere or Keynesian, respectively, we used the ratio of the structurally adjusted fiscal balance – with the relevant sign – to the GDP. Large fiscal adjustments with a negative sign, i.e. when deficit extension and state demand management took place, and its ratio exceeded (–2)% of GDP, we identified as Keynesian or expansive fiscal stances; in contrast, when the fiscal consolidation was going the other direction, and its size was greater than (+2)% of GDP, then we spoke about restrictive or austerity-like policies. In quite many cases we have found neutral fiscal stances when the adjustment in GDP terms stayed between the (+2)%-range.