A kapitalizmus változatai és technológiai innovációs kapacitás Közép-Európában: Magyarország esete
Letölthető pdf
Közép-Európa volt átalakuló országait „függő piacgazdaságokként” írják le, ahol a külföldi tulajdonban működő vállalatok tevékenysége meghatározó. A cikk azt vizsgálja, hogy a helyi vállalatok technológiai innovatív kapacitásainak alakulására milyen hatása van annak, hogy ezek a gazdaságok a félig sztenderdizált termékek összeszerelésére szakosodtak, amely tevékenységet a multinacionális vállalatok koordinálják és kormányozzák. Az írás a „kapitalizmus változatai” megközelítésen alapul, és magyar autó-, gépipari és elektronikai cégek vállalati szintű K+F és szabadalomadatainak egyszerű statisztikai elemzésére támaszkodik. A szerzők eredményei szerint ezek a külföldi tulajdonban levő leányvállalatok általában nem kapnak arra felhatalmazást, hogy technológiailag innovatív tevékenységekbe invesztáljanak, és a magyar vállalatok technológiai innovációs kapacitása túl alacsony ahhoz, hogy a multinacionális cégek központjait ennek a mandátumnak az átgondolására ösztönözze. Ennek eredményeképpen a külföldi közvetlentőke-befektetésekhez (foreign direct investment – FDI) kapcsolódó technológiatranszfer a helyi vállalatok felé gyenge maradt. Következtetésük szerint az örökölt technológiai gyengeségek és a megfelelő, a fejlett technológiai kompetenciákat vonzó FDI-politika hiánya az iparszerkezet konzerválódásához és a külföldi tulajdonban működő leányvállalatoktól a hazai cégek felé irányuló technológiatranszfer alacsony szintjéhez, illetve a két említett vállalatcsoport közötti együttműködés alacsony szintjéhez vezetett.
