A tudomány a politika szolgálóleánya? (Adalékok)

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Voszka Éva
Lapszám: 
61. évfolyam 2017/5-6
Oldalszám: 
8–27. o.
JEL besorolás: 
B20, R61, H82
Kivonat: 

Az alkalmazott közgazdaságtan teóriáinak változásait a kuhni paradigmaelméletben elhelyezve több sajátosságot láthatunk. Egyfelől a váltás a természettudományokra építő modellhez viszonyítva kevésbé éles, a régi és az új hosszabb ideig is egymás mellett élhet, sőt a visszafordulás sem kizárt. Másfelől a változások fontos mozgatórugói nem annyira a tudományon belüli, mint inkább azon kívüli tényezők, döntően társadalmi-gazdasági válságok – és ez teremt közvetlen kapcsolatot az elmélet és a politika között. A cikk a szakirodalom nagy részével egybehangzóan amellett érvel, hogy a kapcsolat nem egyirányú, nem szimpla megrendelő-szállító viszony, hanem kölcsönhatás. De a teória nem számíthat arra, hogy torzításmentesen alkalmazzák: a politika a maga működési szabályai szerint átformálja, felülírja az elméleti rendszereket. A politikai kereslet és a tudományos kínálat összehangolásának mechanizmusai ráadásul erős ösztönzést adnak arra, hogy az elmélet irányt mutató szerepe a legitimáló szerep felé forduljon, megteremtve a „korrumpált tudomány” közegét.

English summary
Is Economics the Servant of Politics? (A Few Remarks)
Synopsis: 

Analyzing the shift of applied economics in the framework of Thomas Kuhn’s paradigm theory, several special features can be identified. First, shifts are less sharp here than is the original model, based on natural sciences. Old and new economic paradigms might coexist for longer periods; moreover, turns back also occur. Second, main motivations are rooted outside the scientific field, namely in social-economic crises. This is the basis for the direct link between economic ideas and politics. In line with the majority view of the literature the paper argues that this connection is not simply a customer-supplier relationship but an interplay of the two actors. However, theory cannot expect to be applied without distortions. Politics always overwrites, transforms theoretical concepts, according to its own rules of operation. The coordination mechanisms of political demand and scientific supply strongly encourage the theoretical agents to turn from the role of shaping the debate in the direction of legitimating policies, thus giving way to “corrupted economics.”