Körkérdés a magyar gazdaság helyzetét jellemző kettősségről és a világpolitikai változások lehetséges hatásáról

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Antalóczy Katalin – Benczes István – Bod Péter Ákos – Csillag István – Farkas Zoltán – Kállay László – Karsai Gábor – Losoncz Miklós – Mellár Tamás – Mihályi Péter – Muraközy László – Petschnig Mária Zita – Sass Magdolna – Vakhal Péter – Várhegyi Éva
Lapszám: 
61. évfolyam 2017/1-2
Oldalszám: 
3–79. o.
JEL besorolás: 
E2, E3, H5, H6
Rovat: 
Körkérdés
Kivonat: 

A magyar gazdaság teljesítményéről, kilátásairól ellentmondásos, sőt erősen polarizált helyzetkép rajzolódik ki az elemzésekben. Az egyik oldalon a javulást jellemző makrogazdasági mutatókat hangsúlyozzák, ilyen az államadósság folyamatos mérséklődése, a több éve három százalék alatt tartott államháztartási hiány, a hitelminősítőktől kiérdemelt jobb besorolás, a fizetési és a tőkemérleg évről évre növekvő többlete, a GDP – igaz, hullámzó mértékű – növekedése, az alacsony infláció, a bankrendszer sérülékenységének csökkenése, a mérséklődő munkanélküliségi ráta, valamint a belső fogyasztás és a reálbérek emelkedése.

Más elemzések azonban a súlyos feszültségekre irányítják a figyelmet. Ezek közé tartozik a magánberuházások stagnálása, a külföldi működőtőke-befektetések visszaesése, a függés az uniós beruházási forrásoktól. Az állam megváltozott szerepével függnek össze a versenytorzító beavatkozások, az uniós fejlesztési források elosztásának problémái, az üzleti környezet kedvezőtlen vonásai, a szabályozás kiszámíthatatlan változásai. Folytatódik a lecsúszás a versenyképességi rangsorokban, romlanak a termelékenységi mutatók, nő a lemaradás a kutatás-fejlesztés, az innováció területén, és egyre erősebben megmutatkoznak a munkaerőpiac kínálati és képzettségi feszültségei.

A bizonytalanság növekedéséhez hozzájárulnak új kockázati tényezők is: 2016-ban az Egyesült Királyság szavazói az Európai Unióból történő kilépésről döntöttek, az Egyesült Államokban pedig a protekcionizmussal kampányoló Donald Trumpot választották elnöknek.

Kérdéseink ezek alapján a következők:

A magyar gazdaság teljesítményének várható alakulása szempontjából mit tekint meghatározónak: a makrogazdasági mutatók alakulását vagy a régi és az új kockázati tényezők hatását? A világgazdaság esetleges változásai hogy befolyásolhatják a magyar gazdaság helyzetét jellemző kettősség alakulását?

English summary
Inquiry on the ambiguous situation of the Hungarian economy and the possible impact of the recent changes in world politics
Synopsis: 

A contradictory, even polarized picture arises from the various analyses that try to interpret the evolution of the Hungarian economy in the recent years. One group of observers highlight the improvement in the macroeconomic indicators – the persistent decrease in public debt, the fiscal deficit that has been kept below 3% for several years, the credit rating upgrades by the major rating institutions, the steadily rising current account surplus, the persistent expansion of GDP (although at a varying pace), low inflation, the decreasing vulnerability of the banking system, the moderation of the unemployment rate and rising real wages and household consumption.

Other analysts, however, point to the presence of several problems that continue to vex the economy. These include the stagnation of private investments, the decline of FDI inflow and the overdependence of investment activity on the inflow of EU funds. The introduction of a more state-centralised economic model was accompanied by competition-distorting state inverventions, problematic practices regarding the allocation of EU funds, the deterioration of business environment on several fronts and unpredictable regulatory changes. Hungary continues to slip lower in the competitiveness rankings, productivity growth came to a halt, the gap between Hungary and the developed economies in terms of R&D and innovation is getting wider. Also the scarcity of labour supply, both in quantitative and structural terms, is becoming an acute problem.

Several new risk factors amplify the uncertainties: voters in the United Kingdom chose to leave the European Union, and Donald Trump, after running a campaign that envisaged a protectionist turn, has been elected as the next president of the US.

So our question is: Which do you think is more crucial regarding the Hungarian economic outlook: the macroeconomic trends or the new and pre-existing risk factors? Which way the possible global economic developments may affect the contradictions that presently characterize the Hungarian economy?