Körkérdés az Európai Unió és (benne) Magyarország jövőjéről
Letölthető pdf
Sorsfordító események elé néz az Európai Unió: márciusban az Egyesült Királyság rendezett körülmények között vagy megállapodás nélkül kilép, májusban pedig európai parlamenti választás lesz. Utóbbin elválik, valóban megerősödnek-e az euroszkeptikus politikai erők, a nemzetállami szuverenitás pártolói, mindazok, akik lemondanának az együttműködés elmélyítéséről, vagy fennmarad az Európa-párti többség.
E fejleményekhez kapcsolódik 2019-es körkérdésünk:
–Ön szerint hogyan változik meg Európa politikai térképe?
– Lesz-e esély az egységesebb, erősebb, demokratikusabb Európai Unió megvalósítására? A gazdasági és monetáris unió elmélyítésére?
– Az Európai Unió fehér könyvében vázolt forgatókönyvek közül melyiknek a megvalósítása tekinthető reálisnak? Ön minek ad nagyobb esélyt: a dezintegrációnak, a döntésképtelenség miatti pangásnak, kevesek mélyebb együttműködésének, netán annak, hogy a külső fenyegetettség miatt egyre több szakpolitikai területre kiterjed az összefogás? Melyek lehetnek ezek?
A magyar kormány és az Európai Unió viszonya ellentmondásos. Egyrészt erőteljesebb szolidaritást, több támogatást vár, másrészt nem óhajt újabb jogokat átengedni „Brüsszelnek”, azaz nem járulna hozzá ahhoz, hogy az Európai Bizottság jogköre kibővüljön.
– Mi lehet a konfliktus kifutása, feloldása politikai és gazdasági értelemben?
– Mire számíthat a magyar kormány az Európai Unió 2020 utáni költségvetésében?
– Bulgária, Románia és Horvátország már kifejezte azt a szándékát, hogy csatlakozik az euróövezethez. Megváltozik-e az elzárkózó magyar álláspont? Volna-e előnye a közös valuta átvételének?
– Merre sodródik Magyarország Európa térképén?
