Az Európai Unió és Kína: a kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatok feltételei

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Rácz Tamás – Farkas Beáta
Lapszám: 
64. évfolyam 2020/7-8
Oldalszám: 
46–71. o.
JEL besorolás: 
F13, F14, O24
Kivonat: 

Az Európai Unió meghatározó kereskedelmi partnere Kína, azonban az uniós kül- gazdasági stratégiában az utóbbi időben hangsúlyosabbá váltak a gazdasági kap- csolatokkal járó kockázatok és geopolitikai megfontolások. Ez a tanulmány több- változós lineáris regresszió alkalmazásával tárja fel, hogy az OECD-országok tapasztalatai alapján mely tényezők játszanak meghatározó szerepet abban, hogy a Kínával szembeni importkitettség elkerülhető legyen. Az 1992 és 2018 közötti ada- tok alapján elvégzett elemzés megerősíti azoknak a tényezőknek a hatását, amelye- ket a szakirodalom relevánsnak tart az importkitettség szempontjából. Legnagyobb magyarázóerőt a szabadkereskedelmi megállapodások száma, valamint a közepes és csúcstechnológiájú termékek ipari termelésben elfoglalt arányának növekedési üteme mutatott. Az EU számára ez azzal a tanulsággal jár, hogy egyrészt a jelenlegi protekcionista világtendenciák ellenére érdemes kitartania a szabályalapú szabad- kereskedelmi kapcsolatok mellett, másrészt egy sikeresen megvalósított iparpoliti- kai stratégia döntő jelentőségű a kiegyensúlyozott kínai kereskedelmi kapcsolatok szempontjából.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F14, O24. Kulcsszavak: Európai Unió, Kína, külkereskedelem, importkitettség.

English summary
The European Union and China:conditions of the balanced trade relationship
Synopsis: 

China is one of the dominant trade partners of the European Union, however, the risks and geopolitical concerns of economic relations have come recently to the fore in the EU’s trade strategy. In this study, multivariable linear regression is applied based on the data of OECD countries to reveal the factors which can help to avoid the import exposure from China. The analysis of the period between 1992 and 2018 confirms the impact of factors which are considered decisive for import exposure in the relevant literature. The number of free trade agreements and the growth rate of medium and high-tech products compared to the total industry show the highest explaining power. The lesson of this analysis is that on the one hand, the EU should insist on rule-based free trade relationships despite the current worldwide protectionist trend. On the other hand, a successfully implemented industrial strategy has crucial importance for the balanced trade relations with China.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: F13, F14, O24. Keywords: European Union, China, trade, import exposure.