Magyar kis- és középvállalkozások a globális értékláncokban

Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Vakhal Péter
Lapszám: 
64. évfolyam 2020/5-6
Oldalszám: 
30–59. o.
JEL besorolás: 
C67, F23, L25
Kivonat: 

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlődésének lényeges mérföldköve a nemzetközi piacra való kilépés, ami elsősorban az exportárbevétel alapján vizsgálható. A nemzetköziesedés folyamata azonban nem szűkíthető le kizárólag a közvetlen külkereskedelemre (áruexport, illetve -import), mert egy exportőr partnernek való beszállítás (közvetett export) ugyanúgy világpiaci szereplővé teszi a vállalatokat, mint ha maguk is exportálnának. Mivel a globalizált világgazdaságban egyre kisebb jelentősége van a politikai határoknak, egy vállalat könnyen az értéklánc részévé tud válni közvetlen export nélkül is. A magyar kkv-k egy része közvetett módon már bekapcsolódott a globális értékláncokba (Global Value Chain – GVC), arányait tekintve azonban az általuk beszállított saját hozzáadott érték nagymértékben elmarad a nagyvállalatokétól. A kkv-szektor markánsan két részre tagolódik: azokra a vállalkozásokra, amelyek kizárólag belföldi felhasználásra állítanak elő készterméket, és azokra, amelyek egy beszállítói lánc részeként félkész terméket gyártanak. Ez utóbbiak vagy közvetítőkön keresztül, vagy közvetlenül jutnak el a világpiacra. A tanulmány a magyar kkv-k által megtermelt exportált hozzáadott értékre ad becslést. A kapott eredmények szerint az értékláncokhoz tartozó kkv-k bruttó exporthoz viszonyított hozzáadott értéke nagyobb, mint a nagyvállalatoké. A kkv-k száma azonban nagyon alacsony a gazdaságban.

English summary
Hungarian small and medium-sized enterprises in global value chains
Synopsis: 

Access to international markets is one of the most critical milestones in the life cycle of small and medium-sized enterprises (SMEs). Progress in this field has been measured traditionally by the evolution of export revenues. However, internationalisation cannot be limited exclusively to direct foreign trade (exports and imports). By supplying exporting companies with various inputs, firms can become global players in terms of indirect exports as well. Owing to the diminishing importance of political borders in the world economy, any company can be part of a value chain even without direct exports. A certain part of Hungarian SMEs is already integrated in global value chains (GVC), albeit the volume of their exported value added is much smaller than that of their larger counterparts. The Hungarian SME sector is markedly divided: the first segment consists of companies producing goods for final domestic use only, whereas the other one manufacturers of intermediate goods as members of a supply chain and enter those the world market directly or through an intermediary. This paper provides an estimation for exported value added by Hungarian SMEs. One of the most important results is that SMEs integrated in a value chain trade more value added in percentage of their gross exports than larger firms. Nevertheless, their number in the Hungarian economy is very low.